Sok mesélnivalóm van....most voltam nyolcadikas az általános iskolában. A szerenád nagyon jó volt...az alsós osztályfőnökünktől aranyos és egyben megahtó ajándékot kaptunk:) A másodikas környezetcuccunkta, és egy DVD-t a harmadikas kőszegi osztálykirándulásról. A szerenád előtt elmentünk az ofőnkhöz süti és gyümilevest csinálni. A szerenás előtt megettük a levest fagyival..fincsa volt. Felső tagozatban 3 osztályfőnökünk volt, az első ofőnknél megnéztük az ötödikes és hatodikas fotóinkat..az egyik képen hülye pofát vágok és bandzsítok :D Már megvolt a ballagásunk...és hát...elpityeredtem, de volt rá okom. Neem, nem is sírtam, inkább csak a szememen keresztül izzadtam. Én írtam a ballagási beszédet, emellett még egy verset is kreáltam:
Ballagás
Ez a nyolc év hamar elrepült,
Az idő gyors madárként suhant el felettünk.
Ma e sok év csillogó hamuját söpörjük le magunkról,
S búcsúzunk tanárainktól, diáktársainktól és iskolánktól.
Tanárainkról sok emlék a fejünkben ragadt,
Ezek közül sorolok fel néhányat.
Zsuzsa néni megtanította az alapokat nekünk,
Zoli bácsinak köszönhetően már soha el nem tévedünk.
Gyöngyi nénitől megtanultuk a testünkben zajló érdekes folyamatokat,
Zita nénitől tudjuk a ballagási dalokat.
Edina néni a fejünkbe verte a helyesírást,
És a kápolnai csata idején sem felejtjük el a névnapját.
Éva néni elmagyarázta az angol nyelv forélyait,
Zsolti bácsitól tudjuk, hogy hogyan kell lefröcskölni mások ruháit.
Kriszta nénitől megtanultuk Ludolf nevét,
És kémiaórán láttuk a magnézium égését.
Köszönjük osztályfőnökeinknek a törődést,
És testnevelőtanárainknak azt, hogy elviselték a sok zsörtölődést.
Utolsó közös emlékünk az osztálykirándulás,
Mikor felismertük a painaréteges Arany János szobrát.
Visszagondolunk az első napok emlékére,
Mikor félve néztünk be tantermünkbe.
Magunk után feledhetetlen örökséget hagyunk,
Bár elhalkul, de el nem csendesedik hangunk.
Együtt énekeljük búcsúzó dalunk,
S távolra is hallatszik zajunk.
Szétszéled majd hangos rajunk,
S most elballagunk.
Még a három kedvenc tanáromnak névre szólóan írtam egy-egy verset is. Az angoltanáromnak angolul írtam egy rövike versikét...de nem lett rossz.
Ohh..és aminek a legjobban örültem, hogy az egyik barátnőmmel, Barbival megkaptuk közösen a kiérdemelt díjunkat, ami mindkettőnk nagy vágya volt. A rokonaimtól pénzt kaptam, a szüleimtől pénzt és egy laptopot. És még két tanáromtól kaptam ajit.
Az ünnepség után az ofőnk kiosztotta a bizonyítványainkat (nekem kitűnő lett) , majd hazamentünk és a rokonokal voltunk. Ezután következett a bakett.....
Nagyon jó volt. Két osztálytársam vol a DJ. Sokat táncoltunk - illetve az osztályom fele, és még 2 tanárunk - és jól szórakoztunk. A többi tanár nem jött táncolni...ők lusták voltak, csak a tanáriban punnyadtak. A bankett közben én és a Barbi, az egyik barátnőm végigjártuk a suli, mert nosztalgiáztunk egyet..és most, mikor az utolsó óráinkat töltötük a suliban, megnéztük a fiú WC-t. Odamentünk ahhoz a híres ,,csaphoz", ahol az egyik alsós kisfiú mosott kezet. Az a nevezetes csap egy piszoár volt, de mindegy. A séta közben felemlegettünk sok élményt, például a sáros fehér Converse cipőt. :D A bankettünk este 7 órától 10 óráig tartott volna, de elhúzódott. Ezután a mi kis ,,KLIKK"-ünk elment az egyik barátnőmhöz afterparty-zni. Reggel ötig táncolgattunk és beszélgettünk, utána már aludtunk. Zzzz....
De volt nekünk még egy osztálykirándulásunk is...hát mit ne mondjak...ez volt életem legjobb osztálykirándulása..végre valahára egy normális osztályfőnökkel, akit sajna csak az utolsó két hónapra kaptunk meg...de ezalatt az idő alatt eléggé megnövelte az osztályközösségünket. Budapesten voltunk, a Csillebércen az úttörőtáborban szálltunk meg. Jók voltak a programok. Az ofőnk a tengeribetegsége ellenére felült velünk a hajóra..szegééény :(
Voltunk éjjeli moziban és a Másnaposok szerencséje című filmet néztük meg..marha jó volt. Még délelőtt elmentünk a Nemzeti Múzeumba, ami nekem tetszett, jó de mondjuk én szeretem a törit..meg a kémiát is, és voltak ott kiállítva kémiai Nobel-díjas emberkékről okosságok.
Voltam én már gólyatáborban is. Csak kár, hogy csak 2 napos volt... De addig is jól szórakoztunk... :D
Ecsembő, egyél még a csecsembőő!
Foci is volt...mi szurkoltunk:
Egy-két felest hogyha lenyelek,
Hangomtól a föld is megremeg.
Így kiáltok együtt veletek,
Győzni kell hát gyerünk gyerekek.
Hajrá pirosaaak!! ^-^
Jah..és még kihagytam valamit...Emerencia Eme Ecsembő Emerka... :D
Aztán volt olyan feladat, hogy betűket meg számokat kellett kiraknunk emberekből, és mindenki ilyeneket rakott ki, hogy 9.e, meg hasonlók..és mi mit rakunk ki? 69-est...pfff Már várom a sulit..az osztályunk is jó lesz és a ofőnk is jófej...
Aki 2 hónapig volt az ofőm általánosban, ő is abba a suliba járt, amibe most én megyek...láttam a tablóját :)
Jó lesz a suli, de az a bizonyos 3 tanár és a barátaim is nagyon fognak hiányozni....
Erre egy okos emberke egyszer ezt mondta: Don't cry about your loss, because fate never takes anything from you without replacing it with something better! Ebben van igazság, de én erre akkor is ezt válaszolom: But they are irreplaceable!! :'(
Ez egy nagyon rövidke beszámoló volt....
